város
-
Édes bosszú (Agwar krónikái 4)
.
Habár ez a történet önállóan is élvezhető, egyes utalások és mélyebb összefüggések csak akkor válnak igazán érthetővé, ha Agwar krónikáit a legelejétől olvastad. Feltehetőleg az egyik oldalon a megvilágítatlan, hatalmas nyílt víz miatt, de az éjszaka rejtélyes ujjai mindig sűrűbbre szövik sötét fátylukat a kikötőkben, mint a szárazföldön. A mólók végében állva gyakorta tűnik úgy,…
-
A sötétség
.
Ha van valami az emberiség hosszú és változatos történelmében, ami minden korszakban és kultúrában félelmet csal az emberek szívébe, dacára minden magasztalt szellemi és technológiai érettségnek, az egy igen egyszerű és banális dolog – a sötétség. Egyszerre nevethetünk és borzonghatunk lényünk eme megmagyarázhatatlan irtózásán a fény hiányán, talán mosolygunk is azokon, akik szorongást éreznek, ha…
-
Az utolsó emberig
.
– Ez tea? – Nem jött a tejesbácsi kicsim, úgyhogy ma tea van. Egyél hozzá kekszet vagy a tegnapi sütit. – De én mindig müzlit eszem reggelre, mami. – Hát, ma nem. Egyszer kibírod, Sally. – És miért nem jött a tejesbácsi? – Fogalmam sincs. Talán beteg lett. – Holnap már jön? – Persze, drágám….
-
A vadak
.
Vicces, de egyáltalán nem tudok visszaemlékezni arra, hogy miként kerültem a Solomon Cove nevű porfészekbe. Persze van valamilyen ködös, dohány és ópium füsttel kevert emlékem egy bárról, valahol Chicago rosszhírű negyedében, ahol szombat esténként cimborákkal és festett szőke lányokkal ittunk, de az már olyan távoli, hogy nem is tudom, így kezdődött-e el az egész. Ami…
-
Miss Molly udvarlója
.
Bár a korombeli felnőttek hajlamosak lesújtó véleménnyel lenni a tizenévesek emlékezetének megbízhatóságával kapcsolatban, így életem végéhez közeledve már nem szégyellem beismerni, hogy nekem pedig van egy tiszta emlékem 1897-ből, 14 éves koromból, amelyet most, több mint hetven év elteltével is, ugyanúgy fel tudok idézni, mintha csak tegnap történt volna. Szemernyi kétség sincs bennem, hogy az…